Enyingi Agrár Zrt.

1949-ben Fejér Megye Dél-nyugati részén, a Balaton Dél-keleti sarkában, a Mezőföld és a Sárrét találkozásánál 3 állami gazdaságot hoztak létre. A 3 viszonylag kis gazdaságot a későbbiekben összevonták és 1963. január 1-től Enyingi Állami Gazdaság néven működött.

Az Enyingi Állami Gazdaság 1992. december 31-vel Részvénytársasággá alakult és tartós állami tulajdonban lévő gazdálkodóként működött. A jelentős genetikai értékre, melyet a szarvasmarha és a lótenyésztés jelentett, valamint a nagy mennyiségben előállított vetőmagra tekintettel, ezt a státuszát egészen 2004-ig megtartotta.

2004. évben került sor a társaság privatizálására, melynek során a menedzsment és a munkavállalók, tulajdont szereztek.

A Társaság székhelye 2005. május 27-e óta Mátyásdomb - Ágostonpusztán van, de fióktelepei és területei több közigazgatási területen széttagoltan fekszenek. Gazdálkodási területén száraz jellegű éghajlat, közepes csapadék mennyiség és eléggé heterogén, de alapvetően jó minőségű talajok a jellemzőek.

A Társaság termelési szerkezetét az árunövény termesztés, illetve saját állattartást szolgáló takarmánynövények termesztése és az állattenyésztés határozza meg. A talajhasználatban megtalálható minden fontos és meghatározó növény. Fontos szerepet játszik néhány növényfaj vetőmag előállításának figyelmet érdemlő volumene. Az állatok tartásában a magas genetikai értékű holstein-fríz tejelő szarvasmarha tenyésztése a meghatározó. Emellett a hazai félvér lótenyésztésnek egyik bázisát működteti a Társaság.